Testünk mindig az egyensúlyra törekszik. Ez a sav-bázis egyensúlyban is megmutatkozik. A szervezetben a savak és bázisok egyensúlyát egy kifinomult pufferrendszer tartja fenn. Paracelsus már a 15. században felismerte, hogy például az egészséges táplálkozás pozitív hatással van a sav-bázis egyensúlyra, és ezáltal a belső erőművünkre.¹
A pH érték a sav-bázis egyensúly fontos paramétere. Ez egy kémiai mérték, amely meghatározza, hogy a folyadékok savasak (7-nél kisebbek), semlegesek (7-tel egyenlőek) vagy lúgosak (7-nél nagyobbak).² A pH-skála 0 és 14, között mozog.³
Ha a szervezetben a sav-bázis anyagcsere normálisan működik, ezt kiegyensúlyozott sav-bázis egyensúlynak nevezzük.
Ez azt jelenti, hogy a savak és a bázisok között kiegyensúlyozott kapcsolat van, amire szervezetünk mindig is törekszik. Minden testnedvnek, valamint a szerveknek ideális pH-értékük van ahhoz, hogy optimálisan tudják ellátni egyedi funkcióikat.
Így például a vérünk pH-értékének stabilnak kell maradnia a 7,35 és 7,45 közötti tartományban, hogy az oxigén a sejtekbe, a szén-dioxid pedig a sejtekből a tüdőbe kerülhessen.⁴
Ugyanígy sejtjeink pH-értékének is optimálisnak kell lennie, hogy testünk a lehető legtökéletesebbnek el tudja látni a feladatait. Különféle savas vagy bázikus környezetnek is jelen kell lennie a különféle enzimek számára, amelyek például az emésztés szempontjából fontosak. Az olyan szerveknek, mint a gyomor, a belek, a húgyhólyag vagy az epehólyag, meghatározott pH-értékekre van szükségük a normál működéshez. Ez egy csoda, amely egyensúlyban tartja a testünket.
A gyakoribb kimerültség és fáradtság olykor arra utalhat, hogy túl sok sav van szervezetünkben.
A szervezetnek gyakran keményen kell dolgoznia azért, hogy az egyes szervekhez szükséges összes pH-érték egyensúlyban legyen. Nem ritka, hogy a nyugati, savban gazdag étrend felelős az eltérésekért. Szervezetünk kifinomult pufferrendszerekkel igyekszik fenntartani a savak és bázisok optimális egyensúlyát. Ha állandóan savfelesleggel szembesülnek, a szervezet saját pufferrendszerei elérhetik határukat, és lappangó túlsavasodás alakulhat ki.
Az emberi szervezet igénybe vehet olyan pufferrendszereket, amelyek helyreállítják a sav-bázis egyensúlyt.
Egyrészt a vérnek fontos funkciója van, de néhány más szervnek is egyedi pufferrendszere van.
A sav-bázis egyensúlyban mindenekelőtt a vérünk játszik fontos szerepet. A felesleges savak és bázisok 69-75 százalékát képes újra egyensúlyba állítani (pufferkapacitás).⁵ Ehhez a vér az emésztőrendszerből származó bázikus elektrolitokat (bikarbonátokat) használ fel, ezért ezt a folyamatot a tudomány más néven szénsav-hidrogénkarbonát pufferrendszernek is nevezi.
A vér ezen kiegyensúlyozó rendszerén kívül számos más szerv is jelentős felelősséggel tartozik a szervezet sav-bázis egyensúlyáért:
A vizelet pH-értékének és ezáltal a sav-bázis egyensúlyának mérésére gyakran javasolt tesztcsíkokat használni. Ilyen módon a savak feleslege (savasodás) kimutatható. Fontos tudni, hogy az érték többek között a napi ciklustól, az étrendtől és a testmozgástól függ, ezért nagy ingadozásoknak van kitéve. A vér savértékére vonatkozó következtetést kritikusan kell szemlélni.
A bázikus étrend, például a sok leveles zöldség vagy a citrusfélék támogathatják a szervezet pufferrendszerét.