A növényvilágban a fontos tápanyagokon kívül mindig is voltak gyógynövények és keserű anyagok. De miért? A keserű anyagok értékes összetevők. Természetes védelmet nyújtanak a növényeknek a nem kívánt ragadozókkal szemben. Ami pedig jó a növényeknek, az az embernek is előnyös lehet: a keserű íz természetesen támogatja az emberi szervezetet. Nyelvünk körülbelül 25-30 ízreceptor típussal rendelkezik, amelyek keserűre érzékenyek. Az édes, a sós és az umami esetében viszont lényegesen kevesebb receptortípus létezik.¹ Úgy tűnik, szervezetünk nem hiába van ilyen gazdagon felszerelve: a keserű anyagoknak kiegyensúlyozott étrendünk részét kell képezniük, mert serkenthetik az emésztést, az étvágyat is szabályozzák.
Hippokratész, a híres ókori görög orvos kamatoztatta a keserű anyagok gyógyító erejét. 263 gyógyszerének körülbelül egyharmada keserű anyagokból állt.² Augustus császár személyi orvosa, Antonius Musa is ezekre támaszkodott. Azt javasolta, hogy a rómaiak minden este egyenek egy tál keserű fűszernövényt, hogy segítsék az emésztést. És bingeni Szent Hildegard is (a kolostori orvoslás megalapítója) a keserű anyagokat általánosan alkalmazható gyógymódként értékelte.³
Ma is számos természetgyógyász támaszkodik a keserű anyagok erejére a kiegyensúlyozott étrend részeként a szervezet belső egyensúlyának megőrzése érdekében. Sok gyógynövény vagy gyümölcs és zöldség, például levendula, galangal és angyalgyökér alkalmas erre.
Nem csinálunk problémát abból, és úgy érezzük, hogy jót is teszünk a testünknek és a lelkünknek, ha hébe-hóba nassolunk. Ha azt tervezed, hogy kifejezetten szabályozd az étvágyadat, akkor megpróbálhatsz keserű anyagokat fogyasztani, amikor édesség utáni vágyat érzel. Egy intenzívebb, keserű íz miatt csökkentheted az édességek utáni vágyat. Érdekes, hogy a keserű anyagok, mint amilyenek a keserű narancsban találhatók, serkenthetik az étvágyat. Ez azonban csak akkor történik meg, ha betegség vagy gyengeség miatt nincs étvágyunk. Ha megfelelően táplálkozunk, a feltörő éhségérzet nem tápláljuk tovább.
Támogasd szervezeted a mindennapi munkájában, amit csodálatosan végez a keserű anyagok pozitív hatásait kihasználva.
1 M Behrens, W Meyerhof: Keserű íz receptorok és az emberi keserű íz érzékelése. In: Cellular and Molecular Life Sciences 63, 2006, pp. 1501-1509. .J
2 Chandrashekar et al.: Az emlősízlés receptorai és sejtek. A természetben. 444, 7117. szám, 2006, 288-294.
3 Bühring, Ursel: Gyakorlati tankönyv a gyógynövényekről: alapismeretek – alkalmazás – terápia. Stuttgart: Karl F. Haug Verlag. 2014. 149. o. Uo. 149-150.